Ökoiskola záródolgozat

ÖKOISKOLA KOORDINÁTORI MODUL
Képzési nyilvántartási szám: 22/65/2015
Készítette: Darkó András
ökoiskola koordinátor

1.1 Egy választott Natura 2000 területtel kapcsolatos, a szülők, a helyi közösség bevonásával megvalósítandó új tevékenység, vagy pedagógiai projekt tervezetének elkészítése.

A választott Natura 2000-es terület: Apagyi Falu-rét CODE: HUHN 20041

1.2. A TANÖSVÉNY

 Diákjaim nagyon kevés vadonélő állat- és növényfajt ismernek. Ezeknek az élőlényeknek az integrált környezetgazdálkodásban, ökogazdálkodásban, a biodiverzitás fenntartásában óriási a jelentőségük. Feladatomnak tartom, hogy megtanítsam diákjaimat a vadállatok és növények ismeretére, meghatározására életmódjuk vizsgálatára, természetes élő- és búvóhelyeik létrehozására, azok védelmére. Mindezen céljaim eléréséhez egyik legjobb megoldásnak tartom a természetközpontú gondolkodásmód elterjesztését, továbbá a környezetpedagógia eredményeinek felhasználásával tanösvény építését, üzemeltetését. Ha a diákjaim segítenek a kivitelezésben, és ők vezetik majd végig a vendégeket a tanösvényen, akkor tanítva tanulnak, ami tapasztalataim szerint az egyik leghatékonyabb módszer. A tanüzemi rész bemutatásával a régi hagyományos paraszti családokban zajló állattenyésztést, növénytermesztést, kertészetet ismertetjük meg a látogatókkal. Diákjaink a hetesi szolgálat és az évközi gyakorlat során tevékenyen részt vesznek a tanüzemi munkákban. „A nevelés az ökológiai morál egyetlen reménye. Ez a nevelés azonban nem alapulhat csak a szóbeliségre. Az élő természettel kell kezdeni, az élőtől kell eljutni az élettelenhez. A közvetlen érintkezés az élőlényekkel alapvető fontosságú, pótolhatatlan élmény. A természet megismerése csak cselekvés közben hatékony.” (Zsolnai László: Ökológia, gazdaság, etika Helikon Kiadó, Budapest, 2001, 22. p.)

Teljes mértékben egyetértek Zsolnaival, ezért hirdetem meg a Barkás-tó projektet. A projekt során a tanult kooperatív technikákat is jól tudom majd hasznosítani.

Záródolgozatom további részében ennek a ténylegesen megvalósítandó tanösvénynek a létrejöttét írom le. Célom volt, hogy lépésről lépésre nyomon kövessem a tanösvény megvalósulását a tervezéstől a kivitelezésen keresztül egészen a fenntartásig, üzemeltetésig. Mindezen munkákban számítok a diákjaim és a szülők aktív közreműködésére. Aki hasonló létrehozásán töri a fejét, annak remélhetőleg nagy segítségére lesz dolgozatom következő része.

1.2.1. A tanösvény jelentősége

Egy Nyíregyháza melletti tanyán nőttem fel. Gyerekkoromban a környék még teljesen más képet mutatott. Több volt az erdő, fasor, a homokbucka, a vizes élőhely. Mára ezek száma jelentősen csökkent, a kerítések száma viszont nőtt. Alig lehet az egykor nyílt területeken barangolni, jóformán mindegyik magánterület lett. A diákjaim, gyerekeim sokkal kevesebbet járnak a természetben, mint én.

Az erdőket, mezőket, hegyeket átszelő turista- és sétautak nyújtanak a számukra egyedüli lehetőséget arra, hogy a természetben sétáljanak, felfedezve annak minden szépségét. Minél több ilyen útra van szükség.

Kecskeméti Főiskolás koromtól vagyok aktív természetjáró. Először csak turistaként jártam a tájat, majd aktív természetvédő lettem. A kerecsensólyom őrzések máig emlékezetesek számomra. A főiskola Növényvédelmi Tanszékén madárodúkat gyártottunk és helyeztünk ki gyümölcsösökbe, már a 80-as években. Nagyon aktív időszak volt. Tiszabercelen tanárként turista szakosztályt vezettem. Főleg gyalogos- és vízitúrákon vettünk részt. Sok diákommal és kollégámmal sikerült megszerettetni a természetjárást. Az 1990-es években sok volt az érdeklődő, válogathattam a túrákra jelentkező gyerekek közül. Később örültem, ha összejött 10-15 fő egy-egy alkalomra. Volt aki  fárasztónak, volt aki költségesnek találta a túrákat. Azért tartom jelentősnek a tanösvények hálózatát, mert rövid távon sok érdekességet bemutat, így nem tűnik fárasztónak. Ahol csak mód és lehetőség van rá építsünk tanösvényt, hogy minden ember lakóhelyéhez közel legyen egy természetes élőhely, melyet kiskorától kezdve látogathat. Vendégeit sétára invitálva büszkélkedhet lakóhelye természeti és egyéb értékeivel.

A tanösvényt, mint a túrázás legkíméletesebb módját szeretném felhasználni arra, hogy minél több fiatallal és időssel ismertessem meg a természet csodáit, a táj szépségét, a friss levegő jótékony hatását,  a mozgás örömét. Két dolog miatt is kíméletes a tanösvény. Egyrészt kíméli a túrázót, mert rövid a táv, utcai ruhában is könnyen teljesíthető, nem kíván különleges felszerelést. Másrészt a környezeti terhelés minimális: A kijelölt úton haladva a túrázó csak jelenlétével zavarja az élővilágot.

A tanösvény tervezésekor a több évtizedes túravezetői tapasztalatomnak nagy hasznát vettem. Az építés, kivitelezés részénél a kertépítési munkáimból merítettem sok ötletet. Többször is kellett olyan kertet építenem, ahol az egyenes utak, ágyások helyett a kanyargós, sok érdekességet bemutató és zegzugos részek, elvonulásra is alkalmas terek kialakítására volt igény. A tanösvényünk leginkább egy ilyen, úgynevezett angol típusú tájképi kertre hasonlít. Célom volt a tervezés, kivitelezés részletes leírása, hogy más is kedvet kapjon tanösvény létesítésére.

Mi a tanösvény? Olyan kijelölt, jelzésekkel ellátott tematikus túraútvonal, amelyen állomáshelyekhez kötődő információkkal látják el a turistát.

Mi a tanösvény célja? Életszerűen bemutatni a terület természeti-, kulturális- és gazdasági értékeit, hagyományait.

Oktatási cél:

• környezetben élő példák megfigyelése, hallás, tapintás, ízlelés fejlesztése
• rendszerjelleg: magyarázatokkal hangsúlyozzuk az egymásrautaltságot
• természetvédelmi cél: a természet- és környezetvédelem fontosságának átélése, helyi megoldások nyújtása, a helyi problémákra
• etikai, érzelmi cél: az élővilág megszerettetése, az élet tisztelete

Miért hozunk létre tanösvényt? A tanösvény a terület olyan bejárását teszi lehetővé, amely nem okoz kárt a környezetben. Természetesen a látogatók puszta jelenléte is zavaró lehet, de valamit valamiért. A tanösvény bejárása után egy környezettudatosabb, természetet jobban szerető és féltő ember távozik.

Kinek épül tanösvény? Mindenkinek. Óvodás kortól kezdve, iskolásokon, felnőtteken keresztül egészen az idős korosztályig. Fő célcsoport az általános és középiskolás réteg. Iskolánk tanári gárdája ezt a korosztályt ismeri legjobban. Az általános iskolások osztálykirándulásokat szerveznek tanüzemünkbe, így nekik ez egy plusz szolgáltatás, élmény lesz. A tantermekben tanultakat megtapasztalhatják, átélhetik. Saját diákjainktól a  kiépítés, fenntartás aktív közreműködést igénylő tevékenység. A szabadban történő oktatás egyik alapvető eszköze a tanösvény.

Mi a témája? Nyírségi vizes élőhelyek, állattenyésztés, növénytenyésztés, kertészet bemutatása.

1.3. TERVEZÉS

A fejezetben bemutatom a tervezés logikáját, a végrehajtandó feladatok sorrendjét.

1.3.1. Terület bejárás

Több irányból is, több útvonalon is terepszemlét tartva, a jellegzetes látnivalókat megjelölve. A bejárás során jegyzetelve, útvonalvázlatot rajzolva. Arra keressük a választ, mi a szép, honnan a legcélszerűbb megközelíteni. Mit akarunk bemutatni, és miért.

1.3.2. Útvonal vázlatok készítése

Több variációt is felvázolunk. Új útvonalak legyenek: a régiek zavarók, elterelők lehetnek, ne keresztezze önmagát az út. Kanyargós legyen, kerüljük az egyenes szakaszokat, így a területet jobban belátjuk, megismerjük (japán kertek példája).

Egyirányú legyen, kövesse a magyarázat logikáját.

Pihenőhelyek elszeparáltak legyenek, ha hamar észreveszik a pihenőt, hajlamosak sietni.

Balesetmentes legyen, a veszélyforrásokra külön hívjuk fel a figyelmet (mélyvíz, veszélyes állat, forgalom).

1.3.3. Az útvonal bejárása

A legoptimálisabb vonalvezetésűt választjuk ki.

1.3.4. A végleges útvonal kijelölése

A jellegzetességeket színes, jól látható szalagokkal jelöljük meg. Ezeket spárgával, vagy a talajra szórt homokkal kössük össze. Ez lesz az ösvény útvonala.

1.3.5. A tanösvény bejárása

Sétáljunk rajta végig.

1.3.6. Az állomáshelyek kijelölése

Ezekről a pontokról látszanak a legjobban a jellegzetességek, a bemutatandó élőlények, tárgyak, természeti képződmények.

1.3.7. Pihenő, étkező, tűzrakó hely kijelölése

1.4. ÉPÍTÉS ELŐTT

A tervezés és az építés között végrehajtandó feladatokat szedtem pontokba.

1.4.1. Tulajdonviszonyok tisztázása

A terület tulajdonosától engedély kérése a megvalósításra.

1.4.2. Hatósági engedélyek beszerzése

1.4.3. Támogató nyilatkozatok, ajánlások beszerzése

Például: Természetbarát Szövetség, Nyíregyházi Főiskola Tuzson János Botanikus Kertje, Szabolcs Halászati Kft., Apagyi Önkormányzat, Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Nyíregyháza)

1.4.4. Szponzorok felkeresése, pályázatok írása. Az alpont célja az, hogy a tanösvény létesítéséhez szükséges gazdasági hátteret biztosítsa.

1.5. ÉPÍTÉS

A tanösvény megvalósításának részletes leírása. Célom volt az aprólékos mindenre kiterjedő építési terv elkészítése.

1. Akadályok felszámolása, veszélyes részek biztonságossá tétele.
2. Tereprendezés. Durva földmunka elvégzése. Az ösvény nyomvonalán a belógó ágakat, bozótot szakszerűen visszavágjuk (2,5 méter magasságig és 1,5 méter szélesen). Két ember egymás mellett kényelmesen elférjen.
3. Finom terepmunka. Földút elkészítése, vízelvezetés, vízgyűjtő árkok létesítése. Nagy eső után is járható legyen az út.
4. Tereptárgyak építése. Megemelt gyalogút mocsaras részeken, híd álló- és folyóvíz felett. Információs táblák felállítása.
5. Pihenő és tűzrakó helyek kiépítése. A pihenőhely tágas tér előtti, szép kilátású legyen. Szél- és esővédett részen könnyen tisztítható helyre kerüljön. A tűzrakó hely tűzvédelmi szempontoknak megfeleljen. Tűzveszélyes helyektől megfelelő távolságban, szélvédett részen alakítsuk ki. Tűzoltó szerszámokat, anyagokat készítsünk a hely közelébe. A tábortűz kényelmesen megközelíthető és körbe ülhető legyen.
6. Tájékoztató táblák kihelyezése.
7. Turistajelzések felfestése. A gyors azonosítás céljából minden útjelzés egy úgynevezett indító jelzéssel kezdődik, majd ezután látótávolságon belül egy iránymutató jelzést alkalmaznak, amely a követendő útvonalra tereli a figyelmet. Utóbbi a behívó jelzés. A turistautak hajlásánál, törésénél – mintegy nyílként – a fehér jelzéslap „kihegyezett” változatát alkalmazzák. Bonyolultabb útelágazásoknál, ahol több irányban is lehet az utat folytatni, úgynevezett „kaput” készítenek.

A „kapu” létesítése az új iránynak megfelelő út bejáratánál az úttól jobbra és balra, egy-egy jelzés elhelyezésével történik. A „kapu” után, már a kapuból jól látható helyen, ismét behívó jelzés helyezkedik el.

A teljes nyomvonalon a jelzések az úgynevezett „kétpofás” kivitelűek, azaz a fák mindkét haladási irány felőli oldalán önálló jelzésként helyezkednek el. A jelzések ismétlődésének sűrűsége függ a terep-, illetve útviszonyoktól és az adott útról való letérés lehetőségéről. Egyenes, jó kiépített sétautakon, mélyutakon, völgyfenéken vezető utakon a jelzések ritkábban helyezkednek el; megnyugtató „biztató” jelzések azonban ilyen útszakaszokon is találhatók. Erősen kanyargó, keskeny utakon, kevéssé járt ösvényeken, sűrű erdőkben vezető utakon olyan gyakorisággal alkalmazzák a jelzéseket, hogy azok egymástól mindkét irányban látótávolságon belül legyenek.

8. Egyéb

 Sportpályák, mosdó kiépítése.

1.6. TÁBLÁK

1.6.1. Jelzőtábla

A 41-es számú főúton mind a két menetirányba „Tanösvény” feliratú tábla kihelyezése. Parkoló, tűzrakó helyek jelzése.

1.6.2. Bejárati főtábla

Tartalmazza a térképet, a tanösvény hosszát/ hány perc alatt járható be, az állomáshelyek számát és megnevezését, a fontosabb látnivalókat. Betartandó szabályok listája.

1.6.3. Információs táblák

mérete: 120x150 cm

anyaga: műanyag

szövege: pontos, érdekes, rövid, könnyen elolvasható és érthető szöveg, színes képekkel, rajzokkal illusztrálva

rögzítés: kíméletes, élő fára tilos felrakni

Ssz.	Tábla neve	Tábla témája
1.	Bejárati főtábla	térkép és tájékoztató a tanösvényről, betartandó szabályok
2.	Béka tanya	a béka fejlődése, élete; békafajok
3.	Barkás-tó	a tó élővilága
4.	Nádas	a nádas élővilága
5.	Csatorna	folyóvizek élővilága
6.	Rét, legelő	Apagyi Falu-rét, legelő élővilága; legeltetés
7.	Állattartó telep	szarvasmarha-, sertéstartás, juhászat
8.	Tejgazdaság	fejőház, sajtüzem
9.	Kertészet	üvegház, fóliasátor, dohánypajta, gyümölcsös

Távolság mutató

Tábla sorszáma	Tábla megnevezése	Távolság méterben
	Tanösvény jelzőtáblák	0
1.	Bejárati főtábla; Parkoló	250
2.	Béka tanya	350
3.	Barkás-tó	400
4.	Nádas élővilága	900
5.	Csatorna	1000
6.	Apagyi Falu-rét, legelő	1200
7.	Állattartó telep	1400
8.	Tejgazdaság	1500
9.	Kertészet	1650
	Főépület, parkoló, tűzrakó hely	1700
	Tanösvény jelzőtáblák (út eleje, vége)	1950

 

1.7. FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK

A létesített tanösvényhez szorosan kapcsolható egyéb programokat, bemutatókat részletezem a továbbiakban.

1.7.1. A terület helytörténetének, kulturális értékeinek bemutatása

Kollégánk, egy néptáncegyüttes vezetője. A hozzánk érkező vendégeknek szoktak tartani színvonalas előadást, táncbemutatót, táncházat. Ezt a hagyományt tovább folytatjuk.

A táncegyüttes ruhatárából változatos kiállítás szervezhető. A gyerekek beöltözhetnek kisbírónak, mennyasszonynak, vőlegénynek, katonának stb.

Lehetőségek adunk a tanösvényre látogatóknak a juhászélet kipróbálására (birkanyáj terelése, birkakörmölés és nyírás).

Bemutatjuk a fejést, sajtkészítést. Kóstolót tartunk az elkészült termékekből. A vendégek vethetnek zöldség- és virágmagvakat.  Részt vehetnek a zöldség-, gyümölcs betakarításban. Törhetnek és fűzhetnek dohányt.

 Tanüzemünk régi, náddal fedett baromfiistállójában a rendelkezésünkre álló eszközökből, tárgyakból, szerszámokból, gépekből a paraszti gazdálkodást bemutató tárlat létesíthető. Az istálló mellett téglaépítésű víztorony áll, amely védett, a „Nemzeti Örökség” része, az épített környezet szép példája. Az Alföldön egy-egy ilyen magas tereptárgy nagyon jó tájékozódási pont. A tanösvényről szinte mindenhonnan jól látható a víztornyunk, látványa megnyugtatja az esetlegesen eltévedt turistát. Hasonló megfontolásból ültettek a XX. század elején a tanyasi iskolák mellé magas jegenye nyárfákat, hogy az iskolába járó gyerekek biztosabban odataláljanak.

1.7.2. Agrárkörnyezet gazdálkodás bemutatása

Integrált gyümölcsösbe kihelyezett mesterséges élőhelyek bemutatása. Odú és „T” ülőfa készítése, ízeltlábúak élőhelyeinek létesítése. Ezen munkatevékenységek az agárkörnyezet-gazda vizsgákon gyakorlati feladatként is részt kaptak.

1.7.3. Időjárási elemek megfigyelése, mérése

Bemutatjuk a megfigyeléshez, méréshez szükséges eszközöket, azok használatát. Meteorológiai jelenségek bemutatása: savas eső, üvegházhatás, erózió, defláció.

1.8. KOMMUNIKÁCIÓS TERV

Célja: A tanösvény ismertté tétele.

Minél többen tudjanak a tanösvényről, jöjjenek el hozzánk és tanulmányi kirándulás, táborozás keretében felelősségteljes, környezettudatos gyerekekké váljanak. Iskolánkat, és az itt folyó munkát ismerjék meg, így reméljük, hogy sokan akarnak majd nálunk továbbtanulni.

Megnevezés	Tartalom
Átadás	Ünnepélyes keretek között a nemzetközi Lippai Napok nyitó rendezvényeként. Az előző évekhez hasonlóan a hazai agrárképzést folytató iskolák diákjain és tanáraink kívül érkeznek hozzánk versenyzők Romániából, Szlovákiából, Cseh- és Lengyelországból
Sajtóreggeli	Az átadás napján a helyi és a megyei sajtó képviselőit egy reggelire invitáljuk, ahol megismertetjük velük a tanösvényt. A terep bejárása után, a túra végén a tóból fogott hallal és a tanüzem termékeivel kínáljuk vendégeinket.
Honlap	Az iskola honlapján az építésről, átadásról és a fenntartásról képes beszámolót, a tanösvényről részletes ismertetőt teszünk közzé.
Körlevél	Elektronikus úton értesítjük a környék óvodáit, általános- és középiskoláit a tanösvény látogathatóságáról.
Általános iskola	A rátermett, jó előadó képességű diákjaink tanári kísérettel ellátogatnak volt Általános Iskolájukba, ahol osztályfőnöki órán mutatják be a tanösvényt.

1.9. TÁJÉKOZTATÓ A TANÖSVÉNYHEZ

A Nyírség a környezetéből szigetszerűen emelkedik ki. Az Alföld északi részén fekszik, annak leghűvösebb része, az Alföld többi részéhez viszonyítva a hőingadozás itt a legkisebb. Az Alföld legcsapadékosabb része, az aszály mindig kisebb mértékű, mint máshol. Az észak-dél irányú völgyekben, a mélyedésekben nedvesebb és hidegebb a mikroklíma és a talaj.

Ezekben a homokbuckák közötti völgyekben folynak a felszíni vizek, amelyeket a  Lónyay – csatorna gyűjt össze. Ez a csatorna 1882-ben készült el. Több kis csatorna mellet 6  nagyobb torkollik bele dél felől. Ezek egyike a IV-es számú főfolyás – Máriapócsi csatorna. 1962 és 1979 között hét tározó épült ezekre a csatornákra, melyeknek az az elsődleges feladatuk, hogy a belvizet visszatartsák. További feladatok: öntözővíz szolgáltatás, haltenyésztés, üdülőterület kialakítása. Az Apagyi Tanüzemünk mellett lévő Leveleki-tározó mindegyik feladatot el tudja látni. A lecsapolások miatt az addigi vizes élőhelyek száma jelentősen csökkent, élőviláguk jelentősen átalakult. Kevés állóvíz maradt, ezek is kitéve az időjárási viszonyok szeszélyeinek. A tanüzemünk területén lévő Barkás-tó is ilyen. A víz szintje a csapadék –párolgás alakulásához kötött, erősen ingadozó.

Lenti István (2007-2009) Nyíregyháza Megyei Jogú Város és környékének természeti értékei című könyvében jövőbeli céloknak tekinti:

• a szabályozás előtti vízállapotok részbeni visszaállítását,
• az élővilág számára szükséges ökológiai vízmennyiség biztosítását,
• megakadályozni a Nyírség további kiszáradását,
• növelni az öntözővíz készletet.

„ Mindezek együttes hatására egyre több új és nagyobb területeken lesznek kedvezőbb körülmények a régi vízvilág visszaállítására.

Ez a folyamat természetesen lassan, hosszabb idő alatt fog lejátszódni. Egy azonban biztos: minél hamarabb kezdődnek el a beavatkozások a vizek visszatartása érdekében, annál hamarabb lesznek eredmények. Annál hamarabb lesznek újabb vizes élőhelyek, a meglévő, de rossz vízellátottságú terület életfeltételei javulnak. Hamarabb megújulhat a Nyírség vízvilága.” /Lenti, 2007/ A Barkás-tó tanösvény és környékének, az Apagyi Falu rétnek a tájrehabilitása  ezeket a célokat  is szolgálja.

Nyíregyháza, 2019. szeptember 23.
Darkó András
ökoiskola koordinátor
Lippai János Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola